Hogyan építsünk bizalmat a zajban? – Szatmári Péter előadása a vállalati kommunikáció új kihívásairól

Tartalomrobbanás vs. figyelemhiány – mihez kezdjen a vállalati kommunikáció?

Szatmári Péter előadásának egyik központi üzenete az volt, hogy a márkák ma már nemcsak a jelenlétért, hanem a figyelemért és a hitelességért is versenyeznek. A vállalatokra háruló kommunikációs nyomás nő: több platformon, többféle tartalmat kell előállítani, ráadásul egyre kreatívabb módon.

Egy Edelman-kutatás szerint a vállalatvezetők 80%-a már nemcsak saját szakterületéhez kötődő feladatokra kap megbízást, hanem stratégiai tanácsokat is adnia kell – a márka teljes működésére vonatkozóan. Eközben a mesterséges intelligencia (AI) is fokozódó kihívást jelent: a vizsgált sajtóközlemények több mint 24%-a már AI-eszközökkel készült.

A tartalommarketing új iránytűje: a TRUST-modell

A FleishmanHillard saját fejlesztésű modellje, a TRUST, egy öt pilléren nyugvó keretrendszer, amely segít a márkáknak kiemelkedni a tömegből:

• Transparency – Átlátható, hiteles vállalati kommunikáció
• Real-time crisis communication – Valós idejű kríziskezelés
• User-centricity – A közönség igényeinek valódi megértése
• Story-first approach – Tartalomstratégia történetközpontú tervezéssel
• Team alignment – A belső csapat elköteleződésének erősítése

Szatmári Péter szerint ez a modell különösen a mai környezetben válik létfontosságúvá, amikor a fogyasztók egyre inkább elvárják a hiteles, őszinte és konzisztens kommunikációt – nemcsak a hirdetésekben, hanem a márkák mindennapi megnyilvánulásaiban is.

Példák, amelyek túlmutatnak a reklámon

Az előadásban bemutatott példák közül kiemelkedett a Netflix „Toxic Town” kampánya, amely a környezetszennyezés problémájára hívta fel a figyelmet úgy, hogy valós idejű adatokat jelenített meg a közterületi plakátokon. A cél nem a sorozat promóciója volt, hanem egy társadalmi probléma köré szervezett párbeszéd elindítása – valódi edukáció és figyelemfelkeltés.

Egy másik inspiráló eset a Lipton kampánya Ausztráliából, amely a munkahelyi kiégés témáját járta körbe humorral és élménnyel, rámutatva arra, hogyan válhat egy márka „frissítő” szereplővé – tartalomban is.

Kríziskommunikáció a tartalomgenerált világban

A digitális kor kríziseit már nem lehet csak a baj bekövetkeztekor kezelni – a reputációt megelőzően, napi szinten kell építeni. Szatmári Péter egy konkrét példán keresztül mutatta be, hogyan válhat egy szerencsétlen szóválasztás vagy platformhasználat (ahogy azt a brit Burger King esete is igazolja) egy többnapos válság kommunikációs gyújtópontjává.

A tudatos kríziskommunikáció kulcsa: előrelátás, érzékenység és a közönség folyamatos figyelése.

Az AI nem ellenség – ha bevonjuk a csapatot

A mesterséges intelligencia használata már elkerülhetetlen a vállalati kommunikációban – de az ezzel kapcsolatos félelmek valósak. Az IKEA jó példát mutatott arra, hogyan lehet munkavállalókat bevonni és edukálni AI-képzéseken keresztül, így nemcsak technológiai, hanem bizalmi szempontból is megerősíteni a vállalati kultúrát.

Ahogy Szatmári fogalmazott: „Ne csak a fogyasztóinkat, a csapatunkat is vigyük magunkkal.”

Történet nélkül nincs stratégia

A történetközpontú tartalomstratégia („story-first”) ma már alapelv, nem opció. A márkák nem csupán információt osztanak meg – történeteket mesélnek, amelyek edukálnak, inspirálnak, és kapcsolatot teremtenek. A legjobb kampányok nem eszközből, hanem valódi insightból indulnak ki, és arra keresnek releváns narratívát.

Összegzés: A vállalati kommunikáció kulcsa a bizalom újradefiniálása

A tartalom bőséges, a figyelem szűkös, a bizalom pedig törékenyebb, mint valaha. Szatmári Péter előadása világossá tette: a sikeres vállalati kommunikációhoz hitelesség, rugalmasság, stratégiai gondolkodás és folyamatos tanulás szükséges – mind a csapat, mind a márka oldaláról.

Az üzenet világos: „Először nézzük meg, hol viszket a közönség – és utána adjunk rá kenőcsöt.”

‍